I.e. 800 körül egy hajótörött férfi ért Mezoamerika partjára, ahol egy bennszülött talált rá. Ő elvitte a törzsükhöz és a fehér férfi megdöbbenve látta, hogy milyen primitív társadalomban élnek.
3 perces olvasási idő
A törzs a fehér férfit Quetzalcoatl (ejtsd: Kecálkoátl), magyarul Tollaskígyó néven kezdte el hívni. A kígyó arra utalt, hogy a férfi bőre nagyon fehér volt. A toll pedig a dús hajára és szakállára célzott.
A primitív törzs nem használt semmilyen eszközt, nagyon kezdetlegesen művelték a földet, és ruhatáruk is igen szegényes volt. Ezt látva Tollaskígyó megtanította őket az összes tudományra, amit ő ismert. Agyagból edényeket, obszidiánból kést készíteni, földet művelni, ruhát szőni.
Az idő teltével észrevette, hogy a törzs a szertartásai során emberáldozatként fiatal nőket és férfiakat öl meg, és a vérükből az elvetni szánt terménybe csepegtetnek a bőség reményében. Sőt, voltak, akik még az egészségük érdekében ittak is a vérből. Ekkor rettentő haragra gyúlt, próbálta felnyitni a törzs szemét, hogy ettől nem lesz több a termés, és ezeket az emberáldozatokat azonnal hagyják abba! Ha minden áron áldozatot akarnak felajánlani az eső istennek, állat életét oltsák ki.
Az emberáldozat eltörlésére tett törekvéseit a törzsi papság nem nézte jó szemmel. Féltek, hogy isteneiknek nem lesznek megelégedve az állati áldozattal. Véres bosszút szomjazva elkezdtek ellene tervet szőni. Ez jó vezetőként, egyből Tollaskígyó fülébe jutott, így megjavította hajóját, és a viszont látás reményében köszönt el az immáron felvilágosultabb törzstől, és elhajózott.
Szájhagyomány útján legendája nem merült feledésbe, évezredeken át jelent meg a prekolumbián mezoamerikai civilizációkban.
Teotihuacan népnél bukkant fel először Tollaskígyó ikonográfiai ábrázolása. Több évszázad elteltével a toltékok is ápolták Quetzalcoatl kultusztát. Gyakorolták tanításait – immáron állati áldozattal -, és így hamar elkényelmesedtek a jól működő társadalmukban. Nem foglalkoztak a hadászatuk fejlesztésével. Ezt kihasználva a kisebb törzsek egy idő után folyamatosan támadták őket. Ezért felajánlotta a toltékoknak a szolgálataikat a harcos, zsoldos azték törzs. Az toltékok kaptak a lehetőségen, és felbérelték az aztékokat, hogy védjék meg őket a kisebb törzsek támadásaitól.
Az idő múlásával, az aztékok is átvették a toltékoktól Tollaskígyó legendáját. Harciasabb nép lévén, nekik nem volt elég az állati áldozat. Emberáldozatot követeltek szertartásaik során, csak ők annyi engedményt tettek, hogy nem a saját népükből választottak áldozatokat, hanem a kisebb törzsekből.
Ez okozta közelgő vesztüket.
Amikor partra szálltak a spanyol hódítók, az aztékok azt hitték, hogy Tollaskígyó népével tér vissza. A kisebb törzsek megbosszulni vágyott áldozataik fényében segítettek a spanyoloknak kiirtani az aztékokat. A pusztítást, amit a spanyolok véghez vittek, fokozta a kisebb törzsekben dúló spanyolnátha. Ennek következtében több, mint 300 kisebb nagyobb törzs merült a feledés homályába. Így vált Quetzalcoatl mesés legendája, a mezoamerikai civilizációk véres végzetévé.
Felhasznált források: