Egyáltalán mit nevezhetünk piramisnak?
Az ókori egyiptomiak felfogásában, amikor valaki meghal, felkapaszkodik Ré bárkájára. Ami minden reggel Keleten felkel, és Nyugaton lenyugszik, ezáltal az ember nem semmisül meg, hanem örök körforgásban él tovább.
5 perces olvasási idő
Viszont ehhez fel kellett jutni Ré bárkájára. Ez az ábrázolás többféle motívumban is megjelenik, de én most a piramisra vonatkozót emelném ki. Az ábrázolásokban létrát ácsolnak a halottnak, amit két oldalról egy-egy isten fog, segítve neki, hogy azon felkapaszkodhasson az ég csillagai közé. Ezt hivatott szimbolizálni a piramis, ami az etimológiába a felkapaszkodás helyét jelenti.
A sivatag homokjából büszkén emelkednek fel Ré bárkájára legújabb utasai.
A mezoamerikai piramisok nem ezt a túlvilági létet hivatottak szolgálni. Sőt, ezekre a civilizációkra a természet közeliség a jellemző. Ez alatt azt értem, hogy nem akartak kitűnni az épületeikkel, hanem azokat a természettel összhangban építették.
Az egyiptomi piramisok, ha éppen nincs homokvihar már messziről láthatók, míg Teotihuacan piramisait messziről, szabad szemmel alig látható, mert beleolvad a környező hegyekbe.
A maják a sacbé nevű mészkővel burkolt útjaik építésénél is követték a föld adta dimbes dombos felületet, nem törekedtek a célirányos egyenes útépítésre. A maja építészetről később bővebben olvashatsz.
A mezoamerikai piramisok talán csillagászati megfigyeléseket szolgáltak. Erre jó példák lehetnek Tikal hatalmas piramisai, amik az óriásira nőtt fák koronájából emelkednek ki. A másik felvetés, hogy ezek az építmények a szertartásokat hivatottak szolgálni.
És ha ezeken a piramisokon tartották ezeket a nyilvános szertartásokat, oda felnézve, mindenki számára látható volt.
Szerintem mindkettő igaz lehet. Tikalt tekintve vannak alacsonyabb piramisok, előttük oltárral. És olyan magasakat is építettek, amik az esőerdő fölé emelkednek és a csillagokat jól lehet róluk látni.
Az egyiptomi piramisokkal szemben az is jellemző volt a mezoamerikai piramisokra, hogy nem egy korban épültek. Valamilyen változáshoz köthető az újabb szintek emelése. Lehetett az uralkodó váltás, vagy ha éppen egy másik istent kezdtek el tisztelni. A céljuk nem romboló volt, hanem a meglévő elemekre, óvatosan építkeztek. Ezért is nehéz a régészek dolga, mivel túl nagy kárt okozhatnak ezeknek a rétegeknek a megbontásával.
Vélhetően nem a túlvilági lét reményében építették a mezoamerikai piramisokat.
De honnan jön akkor a piramis elnevezés?
Ezeket a piramisokat olyan illusztrátorok nevezték el a 16. században, akik mexikói útjuk előtt évtizedekig Egyiptomban tanulmányozták a piramisokat, illusztrálták őket és vetették papírra a megfigyeléseiket. A sivatagi témánál izgalmasabbat remélve tértek a spanyolok által felfedezett Új Világba és meglátva ezeket az építményeket, egyből a piramis elnevezést húzták rájuk. Ez az elnevezés több száz év múltán sem módosult, noha mint írtam, az építési céljuk teljesen más okból fakadt. Vannak, akik a mezoamerikai piramisokat építményeknek nevezik.
Én az építmény helyett maradok a piramis szónál, mint geometriai test, hogy ne keverjelek meg a könyvekben olvasott építmények neveivel.
Felhasznált források: