Az Azték Birodalom társadalma
Amikor az mexicák (aztékok) letelepedtek Tenochtitlan mocsaras szigetére, a többi környező város sokkal fejlettebb volt, és a mexicák a házasság révén próbálták befolyásukat növelni a térségben. Ekkor még szorgalmas adófizetőként egy szomszédos város, Azcapotzalco tartományához tartoztak.
Az önállóság rögös útjának első lépése az volt, hogy egy magas rangú ifjú mexica nőül kérte Colhua királyának egy lányát. Így aztán 1417-ben fiúk, Huitzilhuitl lépett a trónra, aki számos sikeres hadjáratot indított és szerzett Azcapotzalco városának hűbérest.
Ám ez nem volt elég számára, teljes függetlenedést akart Tenochtitlánnak.
Számos sikeres házassága révén komoly szövetséget sikerült kovácsolnia. Így jöhetett létre a Hármas Szövetség, ami Texcoco, Tlacopan és Tenochtitlan között kötődött. Eleinte azonos mértékben kapták az adókat a meghódított térségektől, de aztán Tenochtitlan emelkedett ki közülük, mivel az ő harcosai tették ki a katonák többségét. Az aztékok a Taraszk Királyságon kívül minden mezoamerikai népcsoportot meghódítottak.
Kik voltak a taraszkok? Ida kattintva olvashatsz róluk!
Az Azték Birodalom nem vehető a szó szoros értelemben birodalomnak, ugyanis nem központosított hatalom volt.
A terjeszkedésük azt a célt szolgálta, hogy minél nagyobb adót tudjanak behajtani, ugyanakkor egyes tartományokat azért szereztek meg, hogy ütközőzónát képezzenek ellenségeikkel. Folyamatosan szükség volt arra, hogy ezeket a városállamokat figyeljék, és az ellenszegülés legkisebb jelére újra meghódítsák azokat. Ezt a mértékű hadjáratot az általános hadkötelezettséggel érték el.
A fegyverzetükhöz tartozott az obszidián pengékkel ellátott fa kard, lándzsa, íj, míg az ellenfél pamutruhával próbálta felfogni a sérüléseket. A hadifoglyok ejtésével jutalmakat kaptak a harcosok, például ékszert, jelvényt, vagy szertartási táncon vehettek részt. A legkiemelkedőbb harcosok bekerültek a sas és jaguár rendekbe, étkezhettek a király palotában és ágyasokat is tarthattak.
Az Azték Birodalom társadalmában különböző kasztok és rétegek voltak.
A legalsó réteghez a rabszolgák tartoztak, ám jól bántak velük. A szolgák a nemesség tulajdonában lévő földeket művelték. Az azték társadalom zömét a macehualtin, azaz a szabad közrendűek alkották, akik megtarthatták a földjüket, de adózniuk kellett az előkelőknek és közmunkában kellett részt venniük. Saját nemzetséggel és templommal rendelkeztek. A nemesség, vagy pipiltin a legfelső bürokráciai posztokat töltötte be. Közülük került ki az egyes városállamok élén álló király tanácsadó testülete. Ők választották az uralkodókat a királyi ház leszármazási sorrendjében.
A cölibátusban élő papság oktatta az ifjakat, és koordinálta az aztékok hadjárataik során elfoglalt városállamok új isteneit. Ezeket nem rombolták le az aztékok, hanem tiszteletben tartották és befogadták isteni panteonjukba. A papság papneveldében tanulta meg, ami a tudományukhoz kellett: az írást, a szakrális szertartások menetét. Feladatuk volt, hogy a naptárat használva a megfelelő rítusokat időben megtartsák. Könyvekbe az áldozatokat és az új istenekhez fűződő szokásokat jegyezték fel.
A fiúkat 15 éves korukig otthon nevelték. Ezután minden szabad közrendűnek kötelező volt iskolába járni. Itt elsajátították a zene, ének, rituális tánc és a harcművészeti technikákat.
A felsőbb kaszthoz tartozó fiúk magasabb színvonalú oktatásban vehettek részt a papneveldékben. Megtanultak írni, a naptárciklus, csillagászat és jóslás titkaiba vezették be őket.
A nemesi lányok számára is lehetőség volt a papneveldében tanulni, ám a fiúktól elzárt részen, női oktatókkal. Őket is megtanították a rituális tánc és zene fortélyaira, a főzésre és a textil készítésre. A közrendű lányok számára nem volt nyitott az oktatás.
A házassági kort a fiúk 20, míg a lányok 16 éves korukban érték el. A házassághoz engedélyt kellett kérni a szülőktől és az oktatóktól, akik megakadályozhatták az egybe kelést. A házasságtörést szigorúan, a gyilkossággal egy szinten büntették, azaz nyilvános kövezés és halálbüntetés járt érte.
A régészek sokáig nem bírtak dűlőre jutni, hogy az azték társadalomban a pochteca gazdasági intézménynek mi lehetett a célja. A pochteca csoport feladata az volt, hogy távoli helyekre utazzanak, akár vizen, hogy különleges árukat szerezzenek. Gyakran álruhában utaztak, nehogy rájuk rontsanak az ellenséges terület lakói. Eljutottak a távoli Maja városokig.
Vesztüket a hódító spanyolok okozták. A folytatáshoz kattints ide.
